Már 4 éve van velem ez a Galagonya. A kócos nevet kapta 2 évvel ezelőtt, mert rettenetesen kócosan nőtt. 2 éve életem első bemutatóján alakítottam meg először. Tavaly csak metszést kapott, mert a felújítás miatt nem tudtam több időt vele tölteni. Idén 2019 februárban újra porondra került. Az összes hibát kivettem belőle, és a törzsét is megmartam. Minden olyan rész marásra került, ami korhadás, elhalt rész, vagy valamikori rágó bnogár nyoma volt.

2017 márciusban átültettem, akkor az összes nagyobb gyökeret vagy kivágtam, vagy a gyökérnyak miatt csak közelebb hoztam a törzshöz. Akkor visszakerült ugyanabba a tejesládába és egy jó nagy nehéz követ raktam a törzséhez, nehogy kiboruljon, vagy kiborítsák a macskák a ládából. Mivel a fa nem volt akkora mint a tejesláda, ezért súlycsökkentés miatt PET palackokat tettem a láda aljára, és úgy ültettem be a fát.

Ez a fa immár 7 éve van velem. A tálbaültetés után kicsit beszorult, így az ágrendszere nem nagyon fejlődött. 2013-ban kezdtem a törzsét kialakítani, amit az utána követő években, finomítottam, illetve tovább martam, amit el tudtam képzelni fejben, mert rajzolni sajnos még mindig nem tudok :).

2018 december utolsó napjaiban drótoztam, metszettem, és az alakítottam. A munka végeztével így néz ki.
Ha tartja azt a fejlődési ütemet, amit 2018-ban "művelt", akkor jövöre nem lesz csúnya, és 2 év múlva már-már szépnek mondhatjuk maíjd. Mint minden munka egy galagonyával, a tüskék eltávolításával kezdődik, mert szeretnénk nagyon kevés tüskét beszerezni az ujjainkba. A teljes eltávolítás lehetetlen (nekem még soha nem sikerült), így nem az a kérdés náűlam, hogy meg fog -e szúrni, hanem hogy mennyire, és hányszor :)

Ez a fa 5 éve van nálam. A fenti képen a 2012-es és a jelenlegi fa látható. 2013-ban kezdtem a törzsét kialakítani. A halott részt kezdtem olyanná faragni, mintha a természetben lenne, csak felgyorsítva az időt. Azóta minden fél évben dolgoztam a törzsén egy kicsit. Mivel nem tudok rajzolni, mindig fejben képzeltem el következő lépést, és ha megvolt akkor befejezet volt a munka. Most 2016 decemberében megkapta az alakítást, és úgy gondoltam, hogy ahol a törzsön még hiányzik a természet nyoma, azt pótolom, és 99%-ban kész lesz a törzs. Azért nem 100% mert soha nincs kész :)

Mindenhol, ahol túl homogén volt, túl egyenletes a törzs, ott bele,martam egy kis árkot, odút, vagy csak a felszínét "törtem" meg, hogy tényleg ne legyen egyenletes, mert a természetben nagyon ritka a homogén, teljesen sík minta. Általában barázdált, vonalas, odús minták keletkeznek, ezt próbáltam imitálni. Szereztem igazán kicsi fúrófejeket (0,8mm -től,  3mm-ig) és ezzel csináltam most a munkát. Ezekkel a fejekkel igazán szép apró, és részletes mintát lehet készíteni. Igaz hogy a munka lassú, de megéri a fáradozást, mert a végeredmény magáért beszél.
Biztos, hogy elfogult vagyok, mert ez a kedvenc, és az első yamadori fám, de nagyon jó lett a végeredmény. Készítettem róla egy videót is, amit gyorsítva láttok, mert senki nem ülne a monitor előtt 3 órát, hogy végignézze a lassú marási folyamatot. Nagyon elégedett vagyok az eredménnyel!

Márciusban tálba kerül, mert megérdemli. Egy szép antracit zöld tálat szereztem neki, és tavasztól abban fog élni.

1-2 kép a marásról:

A videó a munkáról:

A kezdet erről a fáról bővebben itt található. Csak a videó látható, ha nem akarod olvasni a történést a fával.

A videó:

Ez a galagonya csak azért jött haza velem, mert egy vadkörte mellett fejlődött, és ki kellett szednem őt is, ha a körtét vinni akartam. Így ha már ki kellett ásnom, akkor hazahoztam. Nem tudtam mi lesz vele, mert ahogy elfűrészeltem, lehántotta a kérgét, igaz csak kis szélességben. Sajnos gyökere sem sok volt, de megmaradt. Az első év végén olyan gyenge volt, hogy hozzá sem nyúltam. Beraktam a teleltetőbe, és fent az elhalt törzset visszavágtam, és a lehánott résznél, kb fél centit belemartam a törzsbe, ha már ott van a minta, akkor hasznosítsam majd a jövőben. :)

2016 tavasszal egy esőztető elá tettem, és árnyékoltam is. Úgy néz ki magára talált, mert gozott új ágakat gallyakat, és szépen besűrűsödött. Legalább lehetett vele már idén dolgozni. A formát ő maga dobta, csak metszeni és drótozni kellett, mert az ágak mutatták milyen bonsai szeretne lenni.
2016 novemberében az I. Zalai Bonsai Workshopon dolgoztam vele. Itt ki is vettem megnézni milyen gyökér fejlődött rajta a 2 év alatt. Már legalább 1,5 maroknyi szép hajszálgyökért hozott, így nagy eséllyel a 2017-es évben hatalmasat fog hajtani. Azért is vettem ki, mert a fa nem rám, hanem tőlem el dőlt. Most van egy szép egyenes törzsem (én szeretem az egyen törzsű fákat), ami kicsit felém dől.

A marás még nem a végleges. Most ismét várok vele 1 évet, hogy regenerálódjon, és jövőre újra marhatok rajta egy kicsit, hogy olyan legyen, amilyennek elképzeltem.
A fa felépítése is olyan, ami "nem én vagyok". Nem akartam ráerőltetni a stílusom, hanem tényleg abból építkeztem, amit ő szeretett volna, csak hozzátettem egy kicsit a drótokkal a saját elképzelésemből. Jövőre (2017 végén), már sokkal jobban lehet majd látni milyen szép fa lesz. Most még kicsit össze-vissza van, a háromszög sem az igazi, de még fiatal, nem vághattam mindent le ahogy kell. Majd jövőre.
Jó látni ahogy fejlődik, és jó érzés, hogy megmaradt végül. Egy videót készítettem a munkáról, ahol látszik a Zalai workshop további munkái is. Szeretek így dolgozni, mármint többen bonsaiozni, mert így legalább van hazai bonsai élet. Nem azt mondom, hogy más workshop nincs csak én nem tudok róla.

Ha tetszett ez a fa, akkor köszönöm, ha megosztod az élményt.

A képek:

A videó: